A nyílt forráskód kifejezés arra utal, amit az emberek módosíthatnak és megoszthatnak, mivel kialakítása nyilvánosan elérhető.

A kifejezés a szoftverfejlesztés területéről ered, a számítógépes programok létrehozásának sajátos megközelítését jelölte. Manapság azonban a “nyílt forráskód” már szélesebb értékeket jelent, amit “nyílt forrású módszernek” hívunk. A nyílt forráskódú projektek, termékek vagy kezdeményezések a nyílt csere, az együttműködésen alapuló részvétel, a gyors prototípuskészítés, az átláthatóság, a meritokrácia és a közösségorientált fejlesztés alapelveit ölelik fel.

Mi az a nyílt forráskódú szoftver?

A nyílt forráskódú szoftver olyan forráskóddal rendelkező szoftver, amelyet bárki megvizsgálhat, módosíthat és továbbfejleszthet.

A “forráskód” a szoftver azon része, amelyet a legtöbb számítógép-felhasználó soha nem lát; ez az a kód, amelyet a programozók úgy alakíthatnak, hogy megváltoztassák egy szoftver – egy “program” vagy “alkalmazás” működését. A számítógépes program forráskódjához hozzáférő programozók javíthatják ezt a programot extra funkciók hozzáadásával vagy olyan részek megjavításával, amelyek nem mindig működnek megfelelően.

Mi a különbség a nyílt forráskódú és az egyéb típusú szoftverek között?

Egyes szoftvereknek olyan forráskódja van, amelyet csak az a személy vagy szervezet módosíthat, amely azt létrehozta és amely fenntartja annak kizárólagos irányítását, ellenőrzését. Az ilyen szoftvereket nevezzük „szabadalmaztatott” vagy „zárt forrású” szoftvereknek.

A szabadalmaztatott szoftverek esetében kizárólag a tulajdonos másolhatja, ellenőrizheti és módosíthatja a szoftvert. A szabadalmaztatott szoftver használatához a felhasználóknak hozzá kell járulniuk (általában azzal a licenc aláírásával, amely a szoftver első használatakor jelenik meg), hogy nem tesznek semmit a szoftverrel, amelyet a szoftver szerzői kifejezetten nem engedélyeztek. A Microsoft Office és az Adobe Photoshop jó példák a szabadalmaztatott szoftverekre.

A nyílt forráskódú szoftver más. A szerzők a forráskódot elérhetővé teszik azok számára, akik szeretnék megnézni, lemásolni, tanulmányozni, módosítani vagy megosztani az adott szoftvert. A LibreOffice és a GNU Image Manipulation Program  (GIMP) remek példák a nyílt forrású szoftverekre.

A szabadalmaztatott szoftverekhez hasonlóan, a felhasználóknak a szabad szoftverek esetében is el kell fogadniuk a licenc feltételeket, ám a nyílt forráskódú licencek jogi feltételei drasztikusan különböznek a szabadalmaztatott licencektől.

A nyílt forráskódú licencek befolyásolják azt, ahogyan az emberek használhatják, tanulmányozhatják, módosíthatják és terjeszthetik a szoftvereket. Általában véve a nyílt forráskódú licencek a számítógépes felhasználók számára engedélyt adnak a nyílt forrású szoftverek bármilyen célra történő felhasználására. Néhány nyílt forráskódú licenc – amit néhányan „copyleft” licencnek hívnak – előírja, hogy bárki, aki kiad egy módosított nyílt forráskódú programot, mellékelje annak a programnak a forráskódját is. Továbbá néhány nyílt forráskódú licenc előírja azt is, hogy bárki, aki megosztja az általa módosított programot másokkal, a program forráskódját licencdíj felszámítása nélkül kell megosztania.

A nyílt forráskódú szoftverek licencei tudatosan segítik elő az együttműködést és a megosztást, mivel lehetővé teszik mások számára, hogy módosítsák a forráskódot, és beépítsék ezeket a változásokat saját projektjükbe. Arra ösztönzik a számítógépes programozókat, hogy bármikor hozzáférhessenek, megtekinthessék és módosítsák a nyílt forráskódú szoftvereket, mindaddig, amíg ők is megosztják másokkal elkészült szabad szoftverüket.

A nyílt forráskódú szoftver csak a számítógépes programozók számára fontos?

Nem! A nyílt forráskódú technológia és a nyílt forráskódú gondolkodás mind a programozók, mind a nem programozók számára előnyös.

Mivel a korai feltalálók maga az internet nagy részét a nyílt forrású technológiákra építették – mint például a Linux operációs rendszerre és az Apache webszerver alkalmazásra -, ma is minden internethasználó élvezi  a nyílt forráskód előnyeit.

Minden alkalommal, amikor a számítógép-felhasználók weboldalakat vagy e-maileket néznek, barátokkal csevegnek, zenét hallgatnak online, vagy multiplayer (többjátékos) videojátékokat játszhatnak, akkor számítógépeik, mobiltelefonjaik vagy játékkonzoljaik nyílt forráskódú szoftverek segítségével csatlakoznak a számítógépek globális hálózatához. Azok a számítógépek, amelyek ezt a fontos munkát végzik, jellemzően távoli helyeken találhatóak, amelyeket a felhasználók valójában nem látnak és nem is férhetnek hozzá – ezért hívják ezeket a számítógépeket távoli számítógépeknek.

Az emberek egyre inkább a távoli számítógépekre támaszkodnak olyan feladatok elvégzésekor, amelyeket egyébként elvégezhetnének a helyi eszközeiken is. Használhatnak például online szövegszerkesztőt, online levelezőrendszert vagy képszerkesztő szoftvereket, amelyeket nem telepítenek és így nem a személyi számítógépükön futtatnak. Ehelyett egyszerűen hozzáférnek ezekhez a programokhoz távoli számítógépeken egy webböngésző vagy mobiltelefon-alkalmazás segítségével. Ezt hívjuk tehát távoli hozzáférésnek.

Egyesek a távoli hozzáférést “felhőalapú hozzáférésnek” hívják, mivel olyan tevékenységekkel járnak (mint például fájlok tárolása, fényképek megosztása vagy videók megtekintése), amelyek nemcsak a helyi eszközöket foglalják magukban, hanem a távoli számítógépek globális hálózatát is, amelyek egy “légkört” teremtenek körülöttük.

A felhőalapú számítástechnika a mindennapi életünk egyre fontosabb aspektusa az internethez csatlakoztatott eszközök tekintetében. Néhány felhőalapú számítástechnikai alkalmazás, például a Google Apps, védett. Mások, például a ownCloud és a Nextcloud, nyílt forráskódúak.

A felhőalapú alkalmazások az olyan szoftverek felett futnak, amelyek elősegítik zökkenőmentes és hatékony működésüket. Így gyakran mondják, hogy a felhőalapú alkalmazások “alatt” futó szoftverek “platformként” működnek ezen alkalmazások számára. A felhőalapú platformok lehetnek nyílt vagy zárt forráskódúak. Az OpenStack egy remek példa a nyílt forráskódú felhőalapú platformra.

A cikk és a kép forrása: https://opensource.com/resources/what-open-source