Ingyenes szoftver, nyílt forráskódú szoftver, FOSS, FLOSS. Ugyanazok? Különbözőek? Számít egyáltalán?

Használ “nyílt forráskódú szoftvert” vagy “szabad szoftvert”? Noha a szabad szoftver licencekre (négy szabadságjog) és a nyílt forráskódú licencekre (nyílt forráskód meghatározás) eltérő szabályok vonatkoznak, a fenti két szabálykészletből nem egyértelműen következik az alábbi két tény:

  • mindkét kifejezés lényegében ugyanazon licenc – és szoftverkészletre utal, ugyanakkor
  • mindkét kifejezés eltérő mögöttes értékeket jelent.

Más szóval, annak ellenére, hogy a “szabad szoftver” és a “nyílt forráskódú szoftver” kifejezések lényegében azonos licenckészletre vonatkoznak, ám oda különböző útvonalon érkeznek. (Az eredmények nem teljesen azonosak, de a különbségek nem igazán érzékelhetőek.) És bár az engedélyek azonosak, az ember terminológiaválasztása az értékek eltérő hangsúlyát mutatja meg.

A „szabad szoftver” fogalmát Richard Stallman fejlesztette ki az 1980-as években. A hangsúly azon van, hogy mit tehetnek a szoftver felhasználói a szoftverrel. Nagyjából ez azt jelenti, hogy a felhasználók szabadon futtathatják, másolhatják, terjeszthetik, tanulmányozhatják, módosíthatják és továbbfejleszthetik a szoftvert.

A “nyílt forráskód” az ezen licencek által lehetővé tett gyakorlati következményekre összpontosít: meglepően hatékony együttműködés a szoftverfejlesztés területén. Először a szabad szoftverek jöttek létre. Később kiderült, hogy a szabad szoftverek figyelemre méltó együttműködési dinamikához vezettek. Eric Raymond 1997-ben írt egy esszét A katedrális és a bazár ” címmel, ami ráirányította a figyelmet a szabad szoftverek szoftverfejlesztési módszertanra gyakorolt ​​következményeire.

Stallman egyik cikkében kitér arra, hogy a két kifejezés szinte ugyanazt a szoftvertípust írja le, ám alapvetően eltérő értékeken alapuló nézetekre vonatkoznak. A nyílt forráskódú fejlesztési módszertan; a szabad szoftver egy szociális mozgalom.

Különböző értékek? Igen. De nem zárják ki egymást. Az egyikhez vagy a másikhoz való igazodás helyett sokan vegyítik a kettőt, kihasználva mindkettő értékeit, előnyeit és értékeit.

Ám mi van akkor, ha valaki az alapul szolgáló értékek figyelembevétele nélkül szeretne hivatkozni ezekre a szoftverekre? Érdekes módon nincs olyan általánosan elfogadott kifejezés, amely olyan licencre vagy szoftverre utalna, amely semleges az egyes kifejezések által képviselt értékekre. Más szóval, hiányzik egy olyan harmadik, általánosabb kifejezés, amely ezekre a szoftverekre és licencekre utal, de nem veszi figyelembe azok alapvető különbségeit. Lehet, hogy a “nyílt forráskód” kezdetben semleges kifejezés volt; azonban idővel kifejlesztette saját hallgatólagos értékeit.

A semleges kifejezéshez legközelebb a FOSS („Free and Open Source Software”, azaz ingyenes és nyílt forráskódú szoftverek) vagy a FLOSS („Free/Libre/Open Source Software”, azaz ingyenes, szabad és nyílt forráskódú szoftverek) kifejezés lenne, amelyeknek azonban csak korlátozott sikere volt az érték-semleges szerep betöltésében. Talán az a tény, hogy egyszerre két ilyen kifejezés is létrejött (“L” -lel és anélkül) csökkentette mindkettő széles körben való elterjedését.

Ez a sokféle kifejezés sajnos zavart okozott a felhasználókban. De vajon hasznos lenne egy semleges kifejezés? Netalántán a kapcsolódó értékek elkülönítésének kísérlete elhibázott cél volt? Egy semleges kifejezés vajon félrevezető lenne, hiszen vannak olyan ingyenes szoftverprojektek, amelyeket nem lehet nyílt forrásúnak tekinteni? Vagy esetleg fordítva? Nos, a kérdések jogosak a válaszok pedig még mindig nyitottak!

Forrás: opensource.com

Kép forrása: Pixabay