A Linux a legismertebb és leggyakrabban használt nyílt forráskódú operációs rendszer. Operációs rendszerként a Linux egy olyan szoftver, amely a számítógép összes többi szoftvere alatt helyezkedik el, fogadja a programoktól befutó kéréseket, és továbbítja ezeket a kéréseket a számítógép hardveréhez.

Miben különbözik a Linux a többi operációs rendszertől?

A Linux sok szempontból hasonlít a korábban használt egyéb operációs rendszerekhez, például a Windows, a MacOS (korábban OS X) vagy az iOS rendszerekhez. Más operációs rendszerekhez hasonlóan a Linuxnak is van grafikus felülete és megtalálhatóak rajta ugyanazok a szoftverek, amelyekhez Ön már megszokott, például szövegszerkesztők, fotószerkesztők, videószerkesztők és egyebek. Sok esetben a szoftver alkotója elkészítette ugyanazon program Linux verzióját, amelyet Ön más rendszereken használ. Röviden: ha számítógépet vagy más elektronikus eszközt használ, akkor a Linuxot is használni tudja.

De a Linux sok szempontból különbözik a többi operációs rendszertől. Elsőként és talán legfontosabbként a Linux nyílt forráskódú szoftver. A Linux létrehozásához használt kód ingyenes és a nyilvánosság számára hozzáférhető megtekintésre, szerkesztésre és – a megfelelő képességekkel rendelkező felhasználók számára – továbbfejlesztésre.

A Linux abban is különbözik, hogy bár a Linux operációs rendszer alapvető elemei általában általánosak, számos Linux-disztribúció létezik, amelyek különféle szoftver opciókat tartalmaznak. Ez azt jelenti, hogy a Linux rendkívüli módon testreszabható, mivel nem csak az alkalmazásokat, például a szövegszerkesztőket és a böngészőket lehet cserélni benne. A Linux felhasználók olyan alapvető komponenseket is választhatnak, mint például az, hogy melyik rendszer jelenítsen meg grafikákat, vagy más egyéb felhasználói felület komponenseket.

Ki használja a Linuxot?

Valószínűleg Ön is használja a Linuxot, anélkül, hogy tudna róla. Attól függően, hogy melyik felhasználói felmérést nézi, az internetes webhelyek egy–két harmadát a Linuxot futtató szerverek generálják.

A vállalatok és a magánszemélyek is főleg azért választják a Linuxot szerverükhöz, mert az biztonságos, rugalmas, és széleskörű, kiváló támogatást biztosítanak a nagy felhasználói közösségek az olyan cégek mellett, mint a Canonical, a SUSE és a Red Hat, amelyek mindegyike kínál kereskedelmi támogatást is.

Számos olyan eszköz, amit Ön használ, például Android telefonok, táblagépek és Chromebookok, digitális tárolóeszközök, személyi videórögzítők, kamerák, hordozható eszközök és sok más is Linuxot futtatnak. Az autójában is Linux fut a motorháztető alatt. Még a Microsoft Windows is tartalmaz Linux-komponenseket, a Windows alrendszer (WSL) részeként.

Ki „birtokolja” a Linuxot?

Nyílt forráskódú licencének köszönhetően a Linux bárki számára szabadon elérhető. A „Linux” név védjegye azonban alkotója, Linus Torvalds tulajdona. A Linux forráskódját számos egyedi szerző védi, és a GPLv2 licenc alapján engedélyezi.

A „Linux” kifejezés technikailag csak a Linux kernelre azaz rendszermagra utal. A legtöbb ember azonban az egész operációs rendszert “Linuxnak” nevezi, mert számukra az operációs rendszer egy csomó programot, eszközt és szolgáltatást tartalmaz, például az asztalt, órát, vagy az alkalmazásmenüt. Néhányan, főleg a Szabad Szoftver Alapítvány (Free Software Foundation) tagjai, ezt a gyűjteményt GNU/Linux-nak nevezik, mivel sok alapvető eszköz, amit tartalmaz, GNU komponens. Ugyanakkor nem minden Linux telepítés használja a GNU összetevőket az operációs rendszer részeként: például az Android egy Linux kernelt használ, de csak kis mértékben támaszkodik a GNU eszközökre.

Mi a különbség az Unix és a Linux között?

Talán hallott már a Unixról is, amely egy operációs rendszer, amelyet az 1970-es években fejlesztett ki Ken Thompson, Dennis Ritchie és mások a Bell Labs-ben. Az Unix és a Linux sok szempontból hasonlóak, és valójában a Linuxot eredetileg úgy hozták létre, hogy megkülönböztethetetlen legyen a Unixtól. Mindkettő hasonló eszközökkel rendelkezik a rendszerrel való kapcsolathoz, hasonló programozási eszközökkel, fájlrendszer-elrendezésekkel és egyéb kulcsfontosságú elemekkel. Ugyanakkor nem minden Unix ingyenes és nyílt forráskódú.

Az évek során számos különféle operációs rendszer került kifejlesztésre, amelyek megkíséreltek „unix-szerűnek” vagy „unix-kompatibilisnek” lenni, ám a Linux lett a legsikeresebb, messze meghaladja elődeinek népszerűségét.

Hogyan jött létre a Linux?

A Linuxot 1991-ben Linus Torvalds, a Helsinki Egyetem akkori hallgatója hozta létre. Torvalds a Linuxot egy ingyenes és nyílt forrású alternatívaként építette a Minix-re, egy másik Unix klónra, amelyet túlnyomórészt akadémiai környezetben használtak. Eredetileg „Freax” -nek nevezte, de a Torvalds által a kód terjesztésére használt szerver adminisztrátora átnevezte „Linux”-ra, Torvalds  keresztnevének és az Unix szónak keresztezésével, és a név rajta ragadt.

Hogyan kezdhetem meg a Linux használatát?

Esélyes, hogy Ön tudta nélkül is már használja a Linuxot, de ha telepíteni szeretné a Linuxot otthoni számítógépére, hogy kipróbálhassa, akkor a legegyszerűbb módszer egy, a platformjára (laptop, táblagép) tervezett népszerű disztribúció kiválasztása. Bár számos disztribúció érhető el, a régebbi, jól ismert disztribúciók többsége jó választás kezdőknek, mivel nagy felhasználói közösségek vannak, amelyek segíthetnek a kérdések megválaszolásában ha elakad, vagy nem ért valamit. Népszerű disztribúció például az Elementary OS, a Fedora, a Mint és az Ubuntu, de van még sok egyéb más is. Általános mondás, hogy a legjobb Linux disztró (disztibúció) az, amely az Ön számítógépén a legjobban működik, ezért érdemes kipróbálni néhányat, hogy melyik illeszkedik a legjobban a hardveréhez és az Ön munkastílusához.

Telepítheti a Linuxot a jelenlegi számítógépére (először feltétlenül készítsen biztonsági másolatot az adatokról), de meg is vehet egy „System76” vagy egy „Purism” számítógépet, ahol a Linux már telepítve van. Ha a célja nem a leggyorsabb számítógépes élmény, akkor akár telepítheti a Linuxot a régi számítógépére is, vagy vehet egy „Raspberry Pi”-t.

Miután telepítette a Linuxot, olvasson el egy, az alkalmazások Linuxra történő telepítéséről szóló cikket, és rendszeresen keressen híreket és útmutatókat a nyílt forráskódú legjobb alkalmazásokról a neten. Minél hamarabb kipróbálja, annál gyorsabban fogja kiismerni a rendszert, és végül még azt is elfelejti, hogy léteznek nem nyitott forráskódú operációs rendszerek!

Hogyan tudom én is fejleszteni a Linuxhoz?

A Linux kernel nagy részét C programozási nyelven írják, kicsit kiegészítve más programnyelvekkel is. Ha érdekli a Linux kernel kódjának írása, akkor jó kiindulási pont az angol nyelvű Kernel Newbies GYIK, amely elmagyarázza azokat a fogalmakat és folyamatokat, amelyeket elsőként érdemes megismerni.

De a Linux közösség sokkal több, mint a kernel, és a programozókon kívül sok más ember hozzájárulására is szükség van. Minden disztribúció több száz vagy ezer programot tartalmaz, és ezeknek a programoknak, valamint magának a disztribúciónak sokféle emberre és készségekre van szükségük a sikerhez, beleértve a következőket:

  • Tesztelők annak ellenőrzésére, hogy minden működik-e a hardver és a szoftver különféle konfigurációin, és bejelentik a hibákat, amikor nem.
  • Tervezők, amelyek felhasználói felületeket és grafikákat hoznak létre a különféle programok között.
  • Írók, akik dokumentációkat, útmutatókat és más, a szoftverrel együtt megosztott fontos szöveget tudnak írni.
  • Fordítók, akik az anyanyelvükön elkészült programokat és dokumentációkat hozzáférhetővé teszik a világ többi részén.
  • Csomagolók, akik fogják a szoftverprogramokat és az összes részt egybe csomagolják, hogy azok biztonsággal és hibátlanul fussanak a különböző disztribúciókban.
  • Rajongók, akik terjesztik a Linux és általában a nyílt forráskód jó hírét.
  • És természetesen a fejlesztők, akik megírják a szoftvert magát.

Hol lehet többet megtudni a Linuxról?

Az Opensource.com hatalmas angol nyelvű archívummal rendelkezik a Linuxhoz kapcsolódó cikkekkel. A teljes archívum megtekintéséhez keressen rá a Linux címkére, vagy nézze meg az alábbi angol nyelvű oldalakat!

Forrás: Opensource.com: What is Linux?  –  https://opensource.com/resources/linux