Olvasási idő: 7 perc
2021. január 1-jétől minden online pénztárgéppel rendelkező vállalkozásnak biztosítania kell az elektronikus fizetés lehetőséget vásárlói részére. Fontos ugyanakkor kiemelnünk, hogy az ügyfelek ma már kifejezetten keresik azokat a vásárlási lehetőségeket, ahol nemcsak készpénzzel fizethetnek, hanem bankkártyával, vagy akár mobiltelefonjuk segítségével. Ezen megváltozott ügyféligényekhez pedig a vállalkozásoknak alkalmazkodniuk kell, különben vásárlókat veszíthetnek és nem utolsó sorban jogszabályi kötelezettségüknek sem tudnak eleget tenni.
Vegyük számba a bankkártyás fizetéssel kapcsolatos eddigi ismereteinket, és nézzük meg mi jellemzi jelenleg az online fizetést és milyen változások várhatóak a közeljövőben.
Mi van most?
Jelenleg a bankkártya-elfogadó helyekre van terhelve minden költség. A bankszámlának és a bankkártyás fizetési lehetőségnek ugyanakkor költségei vannak. A vásárló kifizeti a teljes vételárat, mellyel párhuzamosan költség keletkezik mind a kártyakibocsátó bank, mind a fizetési szolgáltató, a kereskedő bankja és a kártyatársaságok oldalán. A kisebb értékű online fizetéseknél, vagy alacsony árréstartalmú termékeknél jelentős többletköltségként jelentkezik az elfogadó helyeknél. A százalékban meghatározott jutalékok mellett előfordul, hogy fix tételes díjak is kapcsolódnak a kártyás fizetéshez, így megtörténhet, hogy 2 db kiflit bankkártyával kifizetve a kereskedő profit helyett veszteséget termel. A készpénzkezelésnek is vannak költségei, ami így nem jelentkezik a kártyaelfogadónál, hiszen azonnal, vagy legalábbis rövid időn belül megjelenik a számláján a pénz. Nem kell őrizni, szállítani, a bank pénztáránál újabb díjért befizetni.
Mi lesz ezután?
Bankkártya elfogadó (POS) terminál biztosan lesz.
Ahogy a bevezetőnkben is írtuk, 2021. január 1-jétől Magyarországon minden pénztárgépet üzemeltető vállalkozásnak biztosítania kell legalább egy elektronikus fizetési lehetőséget. A kötelezettségről a kereskedelemről szóló törvény rendelkezik [2]
Ezt a hétköznapokban a „kötelező lesz POS terminált üzemeltetni” szófordulattal emlegetik a kereskedők, szolgáltatók. Jelentős részüknél már működik is valamilyen megoldás, de sok helyen azért nem használják még, mert csak „plusz költségként” tekintenek rá. Természetesen ez a szolgáltatás is pénzbe kerül, az eszközért is bérleti díjat kell fizetni, vagy meg kell vásárolni és a kártya elfogadások/kártyás fizetések után is tételes és/vagy százalékos mértékű jutalékot is levon a fizetési szolgáltató. Ezek a tényezők a vállalkozás forgalmát is figyelembe véve elég jól összehasonlíthatók, de az olcsóbbnak tűnő ajánlatok mögött néha előfordulnak nem várt további költségek pl. külön a POS terminál működéséhez szükséges további bankszámla és bankkártya használatának díjai.
Hozzávetőleg 213.000 online pénztárgép működik Magyarországon, de csak 147.000 [3] POS terminálnál lehet kártyával fizetni.
Egyre több fizetési szolgáltató jelenik meg a piacon, különféle konstrukciókkal, induló kedvezményekkel, de egy dologban azonos a működésük: a POS terminálon keresztüli kártyás fizetések költéségét minden esetben kizárólag a terminál üzemeltetője, tehát a kereskedő, a szolgáltató fizeti meg. A vevő, szolgáltatást igénybe vevő ügyfél számára kényelmes, gyors, biztonságos és ingyenes a kártyás fizetés.
A hagyományos POS terminál mellett szól, hogy akár állami támogatással kedvezőbb feltételekkel lehet bevezetni („A Magyar Kormány 2021. június 30-ig meghosszabbította a POS terminál telepítést célzó állami támogatási programját. A támogatás célja a piac bővítése, ezáltal nagymértékű anyagi segítséget nyújt a vállalkozások számára a POS terminál beszerzése és üzemeltetése során.[4]”), mobiltelefonegyenleg feltöltésre, csekkbefizetésre sőt akár kisebb mennyiségű készpénz felvételre is használható némelyik fizetési szolgáltató eszköze. Szintén e mellett szól, hogy régóta ismert, megszokott technológia, a POS terminál kezelése könnyen megtanulható, a bankkártyahasználathoz pedig semmilyen új tudásra nincs szüksége a felhasználóknak. A tranzakciókat azonnal feldolgozzák, és valós időben visszaigazolják.
Bankok, amelyeknél kártyaelfogadáshoz szükséges POS terminált lehet igényelni:
- CIB Bank (https://bit.ly/3k8Vdd3),
- K&H Bank (https://bit.ly/2GJ1FZN),
- OTP Bank (https://bit.ly/2FqQfJK),
- UniCredit Bank (https://bit.ly/3imFUgi),
- Takarékbank (https://bit.ly/2Zun27H)
Néhány fizetési szolgáltató:
- Fizetési Pont Kft (fizetesipont.hu)
(A Fizetési Pontnál továbbra is igényelhető a 80.000 Ft-os vissza nem térítendő állami POS támogatás), - SumUp Payments Limited (sumup.hu)
- Vodafone ReadyPay (https://bit.ly/3hqqWEK)
- MyPOS (mypos.eu/hu)
- stb.
Van más lehetőség is!
2020. március elején elindult az Azonnali Fizetési Rendszer Magyarországon, aminek köszönhetően egyedi belföldi forintátutalásaink 5 másodpercen belül megérkeznek a fogadó félhez.
A fent említett törvényi változás nem teszi kötelezővé a POS terminált, „csak” azt, hogy folyamatosan rendelkezésre álló elektronikus fizetési lehetőséget kell biztosítani.
Ilyen lehetőség az Azonnali Fizetési Rendszerben alkalmazandó QR kódos megoldás [5]is, ami már most is több számlázóprogramban elérhető. A számlán megjelenített QR kódot egy okostelefonos alkalmazással beolvasva megtörténik a számla kiegyenlítése. Amellett, hogy ez egy gyors, korszerű megoldás, a fizetés költségét nem feltétlenül a számla kiállítója állja, hanem a fizető félre terhelhető, amennyiben az átutalással egyenlíti ki a számlát. Ez az a lehetőség, ami miatt a leginkább ár/költség érzékeny vállalkozásoknak biztosan tetszeni fog a QR kód használata. A QR kódos elektronikus fizetési lehetőség megfelelően szabályozott, de nálunk ez annyira új dolog, hogy ma még mindezek ellenére nehézkesebbnek, lassabbnak tűnik, mint a bankkártyás fizetés. A fizetési művelet gördülékeny lebonyolításához itt is szükséges, hogy a felek rendelkezzenek megfelelő hardver eszközök mellett a rendszer használatához szükséges ismeretekkel is.
A QR-kódok kétdimenziós vonalkódok (pontkódok), amelyeket széles körben alkalmaznak a gazdaság számos területén, így a fizetési folyamatok lebonyolítására is. Az azonnali fizetésen alapuló folyamatokban is számos fizetési helyzetben elképzelhető:
• a kedvezményezett QR-kód generálásával adhatja át a fizető fél részére a fizetési megbízás megadásához szükséges adatokat,
• a fizető fél pedig QR-kód generálásával megadhatja adatait a kedvezményezettnek, aki ezek segítségével (kiegészítve a saját belső feldolgozásához szükséges további adatokkal) fizetési kérelmet indíthat.[6]

Nem minden QR kód az, aminek látszik
Megnéztem néhány szoftvert, hogy milyen megoldást kínál az elektronikus fizetési lehetőség megvalósítására. A weboldalakon és az ügyfélszolgálatokon sem minden esetben egyértelmű, hogyan is fog működni a QR kódos fizetés.
- AxelPro
Ugyan nyomtat QR kódot a számlára, azonban a fizetés fogadásához PayPal fiókkal kell rendelkeznie a számla kibocsátónak, ami viszont jelentős költséget eredményez. A szoftver készítőjének tájékoztatása szerint: „A PayPal jelenleg a vevő részére nem számol fel semmilyen díjat, az eladó részére pedig a havi bejövő pénz mennyisége alapján 1,9%-tól 3,4% (+90 Ft) költséget számít fel a tranzakciók értéke alapján. Amennyiben Ön havi 700.000 Ft alatt értékesít, akkor a tranzakciónkénti díj 3,4%+90 Ft. A PayPal számláról történő saját rendes bankszámlára történő átutalásért jelenleg a PayPal nem számít fel költséget. A PayPal fizetőfelülete angol, spanyol, francia és kínai nyelven érhető el. A PayPal felülete magyar nyelven jelenleg nem elérhető.”. A fizető félnek nem szükséges PayPal fiókkal rendelkeznie, a QR kód egy weboldalra irányítja, ahol adatainak megadásával kezdeményezheti a számla kiegyenlítését. Ez drágább, mint a bankkártya elfogadás és nem sokkal kényelmesebb, mint egy hagyományos átutalás. - Billingo
A QR kódos azonnali fizetés akkor működik, ha az ügyfél okostelefonján telepítve van a myRaiffeisen applikáció, ami lehetővé teszi a QR kódos átutalást, fizetési kérelem indítását, fogadását. Meglepően gyorsan válaszolt az ügyfélszolgálatuk az e-mailben feltett kérdéseimre, de sajnos a válaszukban inkább a bankhoz, könyvelőhöz, NAV-hoz irányítottak pontosabb információkért, hogy a fizetési folyamatban melyik félnek és mennyibe kerül majd az elektronikus fizetés -> „A fizetés költség vállalásáról kérjük, egyeztessen bankjával. A vásárlónak szüksége van a mobilapplikációra, amivel a fizetést meg tudja tenni QR kód segítségével. Információink szerint jelenleg ezt két bankkal lehet megtenni: OTP és Raiffeisen. Nem rendelkezünk információval azzal kapcsolatban, hogy a QR kód mennyire elfogadott elektronikus fizetési lehetőség, ezért kérjük, konzultáljon könyvelőjével és/vagy a NAV-val.”
Főleg az utolsó mondatuk bizonytalanított el. - PmCode
Helyben telepített, komplex kereskedelmi, ügyviteli megoldás, vagy csak a számlázó modul, ami külön is elérhető. A számlán feltüntetett, elektronikus fizetést lehetővé tévő QR kód teljes egészében az MNB által kiadott iránymutatás szerinti tartalommal jelenik meg. A vevő a kód beolvasásával átutalást indíthat az Azonnali Fizetési Rendszeren keresztül, így a számla kiegyenlítésének költsége egy hagyományos átutalással fog megegyezni, amit a vevő visel. A weboldalukon semmilyen információ nem érhető el erről a lehetőségről, de telefonon korrekt felvilágosítást adtak.
Mobil pénztárca
Rengeteg FinTech cég jelent meg különféle, olcsó, vagy akár ingyenes szolgáltatással. Virtualizálhatjuk a bankkártyánkat, törzsvásárlói kártyánkat, pontgyűjtő kártyánkat és fizethetünk NFC-s telefonunk segítségével. A Mobiltárcáról bővebben itt olvashatsz: https://bit.ly/3iAObh3
Magyarországon az OTP élen jár a modern fizetési megoldások elterjesztésében pl. a Simple by OTP kifejlesztésével, ami az MNB által kiadott ajánlásnak megfelelően teszi lehetővé különféle elektronikus fizetési megoldások használatát. E közben több hazai bank még nincs felkészülve, vagy legalábbis nem jelentkezett még hasonló megoldással.
Kínában korántsem volt olyan elterjedt a bankkártya/hitelkártya használat/elfogadás, mint nyugatabbra, így a fejlődés ezt a lépcsőjét szinte kihagyva, azonnal a mobil pénztárcás, QR kódos fizetéshez szoktak hozzá.
Az AliPaytől és a Weechat Paytől „rettegnek” a bankok, mert óriási bevételektől esnek el azzal, hogy a vállalkozások QR kód segítségével indítanak fizetési kérelmet, a vevők/ügyfelek pedig a kód leolvasásával fizetik ki a számláikat kártyaelfogadó terminál közbeiktatása nélkül. „Az Alipay a világ egyik legnagyobb online és mobilfizetési platformja, amelyet az Ant Financial Services Group, a kínai óriás Alibaba Group leányvállalata működtet. Az AliPay szolgáltatás korlátozottan már itthon is elérhető. Az alkalmazás felhasználói jelenleg egy kínai banknál vezetett számla tulajdonosai lehetnek. Az UniCredittel kötött megállapodásnak köszönhetően már Magyarországon is elérhetővé válik az Alipay mint fizetési mód használata, új üzleti lehetőségeket és innovatív fizetési elfogadási módot kínálva az elfogadó ügyfeleknek, cégeknek.”[8] A Tencent (a Wechat gazdája) és az Alibaba (a konkurens Alipayé) – némi állami hátszéllel megtámogatva – elérte, hogy a fizetési megoldásaikat a szupermarketektől az utcazenészekig mindenhol elfogadják.[9]
A bankok árszabásánál jelentősen kedvezőbb feltételekkel működnek, de nem ingyen! Ezek a fizetési szolgáltatók mindent tudnak az ügyfeleik vásárlási szokásairól, többet, mint a facebook, más közösségi oldal vagy a Google a saját felhasználóiról.
Linkgyűjtemény
A témához kapcsolódóan néhány link – természetesen a teljesség igénye nélkül – , amit érdemes felkeresni.
https://www.otpebiz.hu/ismerteto/utalj-villamgyorsan/
https://piacesprofit.hu/kkv_cegblog/a-kezenfekvo-megoldas-kkv-knak/
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a0500164.tv×hift=20210101
https://www.unicreditbank.hu/hu/maganszemelyek/napi_penzugyek/elektronikus_bankolas/alipay.html
https://index.hu/tech/2018/07/02/az_app_amitol_a_vilag_osszes_bankja_retteg/
Lábjegyzet:
[1] Forrás: https://bit.ly/3mcDbs4
[2] 2005. évi CLXIV. törvény „A kereskedelmi tevékenységek folytatásának egyéb feltételei” című alcíme a következő 5/F. §-sal egészül ki: „5/F.§ A pénztárgépek műszaki követelményeiről, a nyugtakibocsátásra szolgáló pénztárgépek forgalmazásáról, használatáról és szervizeléséről, valamint a pénztárgéppel rögzített adatok adóhatóság felé történő szolgáltatásáról szóló 48/2013. (XI. 15.) NGM rendelet 1. §-a szerinti kereskedő köteles biztosítani a fogyasztó számára az elektronikus fizetés lehetőségét és annak folyamatos rendelkezésre állását.”
[3] Forrás: MNB
[4] Forrás: A kötelező elektronikus fizetés bevezetését segíti a Fizetési Pont: https://bit.ly/2DQ4ozw
[5] A Magyar Nemzeti Bank, a GIRO Zrt. és az azonnali fizetési projekt kiegészítő szolgáltatási munkacsoportjának együttműködésében létrehozott útmutatók: https://bit.ly/3mdtyJI
[6] Forrás: ÚTMUTATÓ AZ AZONNALI FIZETÉSI RENDSZERBEN ALKALMAZANDÓ QR-KÓDOS ADATBEVITELI MÓDRA VONATKOZÓAN
[7] Forrás: ÚTMUTATÓ AZ AZONNALI FIZETÉSI RENDSZERBEN ALKALMAZANDÓ QR-KÓDOS ADATBEVITELI MÓDRA VONATKOZÓAN
[8] Forrás: Alipay az UniCredittől: https://bit.ly/33gJfr1
[9] Forrás: Az app, amitől a világ összes bankja retteg https://bit.ly/32jGqGp
[10] Forrás: https://bit.ly/3mcDbs4