Sokan úgy gondolják, hogy a nyílt forráskódú szoftverek csak a végfelhasználók számára előnyösek, a vállalatok vagy vállalkozások számára nem sok haszon származik azok használatából. Ez abszolút nem így van! Valójában a vállalatok a nyílt forráskódból leginkább profitáló szervezetek lehetnek. Ennek okait részletezi a FossPost cikke is! 

Első ok: Költség és licencelés

A legfontosabb szempont minden vállalat számára a nyílt forráskódú szoftverek esetében a költség. Bár igaz, hogy a nyílt forráskódú szoftverek nem feltétlenül ingyenesek, a legtöbbjük (99%) valójában ingyenes. Ezzel a vállalatok hatalmas összegeket tudnak megtakarítani, mivel egyszerűen le tudják tölteni a szoftvert, és azonnal telepíthetik számítógépeikre és szervereikre anélkül, hogy licencdíjakat kellene fizetniük.

Ez azt is jelenti, hogy a vállalatok a nyílt forráskódú szoftverek használata során nem vállalnak semmilyen jogi kötelezettséget – kivéve azokat, amelyek a nyílt forráskódú licenchez kapcsolódnak. Mindaddig, amíg tiszteletben tartják a licenc feltételeket, azt tehetnek a szoftverrel, amit csak akarnak, a jogi részlegük bevonása nélkül is!

Összességében a nyílt forráskódú szoftverek nagy pénzeket és licenc problémákat takaríthatnak meg a cégeknek. Nyílt forráskód nélkül önmagában egy Windows operációs rendszer beszerzése irodai csomaggal évi 200 dollárba kerülhet egyetlen gépre. Képzeljük csak el, hogy mennyit takaríthatunk meg, ha teljesen áttérünk a nyílt forráskódú szoftverekre – gondoljunk csak a programozási eszközökre, a DevOps eszközökre, a szerverekre, az IoT eszközökre).

Második ok: Folyamatos fejlesztések

A másik ok az, hogy a nyílt forráskódú szoftverek garantáltan nem szűnnek meg egyik napról a másikra. Ha egy nyílt forráskódú szoftverfejlesztő leáll a fejlesztéssel, akkor jön valaki más és folytatja a fejlesztést, mintha mi sem történt volna. Ez nagyon biztonságossá teszi a vállalatok számára a nyílt forráskódtól való függést, mert ha az egyik szoftverkomponens fejlesztői el is tűnnek, akkor akár mi magunk is folytathatjuk a fejlesztést, vagy kereshetünk egy közösséget, amely segít a megoldásban! A forráskód megtalálható a nyílt forráskódú licenccel együtt, amely mindenféle probléma nélkül engedélyezi az ilyen felhasználási eseteket.

A szabadalmaztatott szoftverek világában ez nem lehetséges. Ha például az Adobe abbahagyja a Photoshop fejlesztését, akkor a Földön nincs olyan, aki folytathatná a fejlesztését, mivel a törvények a licencek miatt ezt megakadályozzák. És azért sem, mivel a forráskódot sem ismeri senki.

Harmadik ok: Igényekhez igazodó módosítások

Egyes vállalatok nem feltétlenül találják meg az összes szükséges elemet az általuk használt szoftverben, ezért szükségük lehet további kiegészítésekre vagy módosításokra, mielőtt azt a rendszerükben alkalmaznák.

Alapesetben a vállalatoknak hatalmas összegekbe kerülne, ha ezeket az egyedi fejlesztéseket a szabadalmazott szoftver fejlesztőitől kérnék. De nem a nyílt forráskódú világban.

A nyílt forráskódú világban a felhasználó előtt több lehetőség is áll:

  • Fejlesztheti vagy módosíthatja a szükséges szoftverelemeket a saját fejlesztőik által (feltéve, ha van ilyen szakember a cégnél).
  • Megbízhat egy szoftverfejlesztő céget vagy szakembert, hogy elvégezze a számára szükséges módosításokat a nyílt forráskódú szoftverekhez.
  • Kereshet egy nyílt forráskódú közösséget, hátha valaki mást is érdekel ugyanaz a fejlesztés.

Ráadásul a jogászokat sem kell ehhez bevonnia, hiszen a nyílt forráskódú licenc alapként engedélyezi az ilyen fajta felhasználást. A vállalatok azonnal átvehetik bármelyik szoftver forráskódját, és megkezdhetik annak módosítását, amennyiben betartják a licenc feltételeit.

Ez rengeteg időt és pénzt takaríthat meg a vállalatok számára, mivel nyílt forráskódú kiindulási pont nélkül saját szoftvert a nulláról kifejleszteni sok idő és pénz.

Negyedik ok: Kereskedelmi elágazások és tevékenységek

Minden (tiszta) nyílt forráskódú licenc lehetővé teszi a szoftver kereskedelmi használatát. Így bárki átveheti a nyílt forráskódú szoftvert, átnevezheti, majd online vagy offline értékesítheti.

A vállalatok ezt saját előnyükre is fordíthatják: foghatnak egy olyan szoftvert, mint pl. a LibreOffice, saját igényük szerint módosíthatják,  megváltoztatják a nevét, majd egyfajta termék támogatásként eladhatják a saját termékük mellé. A Collabora Office például a LibreOffice elágazása.  A Collabora csak módosításokat adott hozzá a LibreOffice-hoz, és más néven értékesíti azt.

Helyi lehetőségek is adódnak a nyílt forráskód területén. Néhány brazil vállalat például a vállalatok digitális átállítását vállalja a jogdíjas szoftverekről a nyílt forráskódú szoftverekre. Ezzel pénzt takarítanak meg a cégek számára, és pénzt keresnek azzal, hogy logisztikai és támogatási szolgáltatásokat nyújtanak a nyílt forráskódú szoftverek felhasználóinak. Mindezt anélkül, hogy meg kellene szerezniük az eredeti fejlesztők hozzájárulását vagy bármilyen írásbeli engedélyt tőlük, mivel a nyílt forráskódú licencek alapvetően engedélyezik az ilyen felhasználási eseteket.

Ez a fajta használat rendkívül népszerű az ERP vállalatirányítási szoftverekben.  Ha egy nyílt forráskódú ERP szoftver népszerűvé válik, jön egy cég, átveszi a forráskódot, kicsit módosítja azt, majd más néven elkezdi árulni a saját helyi közösségükben (pl. India).

Mégis, egy szempontot figyelembe kell venni ezen szoftverek esetében! Nem etikus úgy felhasználni egy nyílt forráskódú szoftvert, hogy nem adunk vissza semmit! Ha úgy találja, hogy egy nyílt forráskódú szoftver nagyon hasznos az Ön vagy vállalkozása számára, akkor valamilyen formában viszonozni illik a szoftver eredeti fejlesztőinek!

Ötödik ok: Biztonság és adatvédelem

Nem állíthatjuk bátran, hogy a nyílt forráskódú szoftverek sokkal biztonságosabbak, mint a jogdíjas szoftverek. A nyílt forráskódú szoftverek azonban valóban biztonságosabbak a hátsó ajtók és rosszindulatú kódok szempontjából.

Egyetlen vállalat sem férhet hozzá például az Adobe Photoshop forráskódjához, és így semmilyen módon nem garantálható, hogy nincsenek nyitott hátsó ajtók vagy esetleges sérülékenységek az adott programban. Továbbá, mivel a forráskód nem nyílt, nem lehet tudni, hogy a szoftver hogyan működik, milyen adatokat gyűjt azokról a rendszerekről, amelyeken működik, és milyen adatokat küld tovább a használójáról.

A nyílt forráskódú szoftverek ebből a szempontból objektíve sokkal jobbak, mint a licencelt megoldások. Mivel a forráskód rendelkezésre áll, bárki megvizsgálhatja, meglelheti az esetleges hátsó ajtókat, biztonsági réseket vagy adatgyűjtési mechanizmusokat. Ha találnak ilyeneket, akkor azokat a vállalat igényeinek megfelelően eltávolíthatják a kódból.

Sőt, bárki további biztonsági rétegeket adhat hozzá a kódhoz, amit később akár értékesíthet is.  Az Oracle Linux például a Red Hat Enterprise Linux-ra épül, és az általa hozzáadott biztonsági rétegek miatt „feltörhetetlen operációs rendszerként” forgalmazza magát.

Mindez teljesen rendben van és legális a nyílt forráskódú világban.

Végszó

Összefoglalva, a nyílt forráskódú szoftverek valóban rendkívül előnyösek a vállalatok számára a világ minden táján, minden méretben és ágazatban. Az OSI (Open Source Initiative) definíció garantálja a felhasználók szabadságát a nyílt forráskódú licencek esetében, és hatalmas előnyöket nyújt mind a közösség, mind a szoftver felhasználói számára.

Ne felejtsük el, hogy a nyílt forráskódú szoftverek a világ minden tájáról érkező nagyszámú ember közreműködésének köszönhetően léteznek! Ezért fontos a kapott jót meghálálni további fejlesztésekkel annak biztosítása érdekében, hogy a nyílt forráskódú szoftverek a jövőben is szolgálhassák a világot!

Forrás: FossPost: Why Companies Can Benefit From Open Source